Ha Ön, kiválasztotta a megvásárolni kívánt ingatlant és létrejött a megállapodás az eladó ingatlan tulajdonosával, akkor e-mailben küldje el irodánk részére a peter.koruhely@welcredit.hu címre az alábbi adatokat,az adásvételi szerződés megkötése és a gyors ügymenet érdekében.

Minden esetben az ingatlan legfrissebb tulajdoni lapját beszerezzük a TAKARNET rendszerről. Az adásvételi szerződést elkészítjük, a hitelt nyújtó Pénzintézet előírásainak és a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A szerződés aláírása előtt, e-mailben elküldjük a tervezet a szerződő feleknek, annak érdekében, hogy a szerződés szövegét és a benne lévő adatok ellenőrzésre lehetőség legyen. Csak ezután kerülhet sor személyi iratok ellenőrzésére, és másolására, a szerződés utolsó átolvasása után pedig az aláírásra. Az adásvételi szerződés megkötése után, a szerződést, minden esetben benyújtjuk az illetékes földhivatalba.

Az ingatlan adásvétel költségei:
A földhivatali eljárási díj (6.600,.- forint ingatlanonként), az előre egyeztetett mértékű ügyvédi munkadíj és a vagyonszerzési illeték.
Ezeket a költségeket fő szabály szerint a vevő fizeti.

Cégjog, Társasági jog

Gazdasági társaságok, egyéni cégek, szövetkezetek, alapítása, változásbejegyzési eljárásban képviselete cégbíróság előtt

Vállalkozás indítása

Jogi tanácsadás a gazdasági társaságok alapításához.

Cégeljárás

A cég alapító okiratának vagy társasági szerződésének, valamint az összes szükséges okirat elkészítése. A bejegyzés, változásbejegyzés érdekében cégbírósági képviselet.

Cégmódosítás, speciális társasági szerződések, gazdasági társaságok átalakulásával, szétválásával, egyesülésével kapcsolatos cégbírósági változásbejegyzés.

A cég tevékenységi körét illető törlés, új tevékenység felvétel bejelentése az NAV-hoz a T201T nyomtatványon az ügyfélkapun keresztül intézhető, az ügyvédi közreműködést nem igényel.

Minden esetben adóregiszrációs eljárásra is számítsanak, ugyanis a cég tisztségviselői vagy tulajdonosait illető adóhivatali ellenőrzés után, adja ki a cégbíróság a bejegyzésről vagy a változásbejegyzésről szóló határozatát.

Gazdasági társaságok végelszámolása.

A korábbi tapasztalataim szerint egy gazdasági társaság követeléseinek behajtása az alábbi eljárások keretében lehetséges:

• saját struktúrában történő behajtás,
• követeléskezelő részére történő értékesítés,
• ügyvédi irodán keresztül történő behajtás

Álláspontom, illetve korábbi tapasztalataim szerint, a saját struktúrában történő behajtás esetén a társaság jelentős erőforrásait köti le a követelések érvényesítése, ugyanis időt kell fordítani

• a munkatársak betanítására,
• a követeléskezelés szervezetének felépítésére
• esteleges új munkaállomások, gépek beszerzésére,

Gazdasági erőforrásokat vesz igénybe a a munkatársak munkabére, illetve azok járulékainak kifizetése, Bírósági tárgyalások, valamint a követelések érvényesítésével kapcsolatos munkálatok jelentős munkaidőt vonnak el az ezzel foglalkozó munkatársaktól. Nem elhanyagolható az a körülmény, hogy az ügyfelek „csak” magától a társaságtól kapnak felszólító levelet, így az esetleges peres eljárással történő fenyegetettség-érzetük is kisebb. Tapasztalataim szerint a Társaság által történő közvetlen felszólításnál a követelések 10-15%-a hajtható be egyszerű felszólítással, a többi esetben elengedhetetlen a fizetési meghagyásos, avagy a bírósági eljárás. A különböző követeléskezelő szervezetek részére történő értékesítéssel nem kívánok bővebben foglakozni, hiszen a Társaságuk gazdasági döntésébe tartozik, hogy mekkora veszteség mellett mondanak le a teljes követelés behajtásáról. Az ügyvédi iroda közreműködésének az alábbi előnyei vannak a fenti módszerekkel kapcsolatban: Társaságuknak nem kell időt fordítani

• a munkatársak betanítására,
• a követeléskezelés szervezetének felépítésére
• esteleges új munkaállomások, irodai gépek beszerzésére,

Gazdasági erőforrásokat nem vesz igénybe a a munkatársak munkabére, illetve azok járulékainak kifizetése, Munkatársaiknak nem rabolják idejét a bírósági tárgyalások, valamint a követelések érvényesítésével kapcsolatos munkálatok. Ügyvédi irodámban már kiépítettem a teljes infrastruktúrát, a megfelelő munkatársak és berendezések, elektronikus aláírókártya, rendelkezésemre állnak. Az ügyvédi iroda útján történő követelésérvényesítés további előnye, hogy a követelések 20-25%-a felszólító levél hatására is behajtható, így további azok költségeket nem okoznak, hiszen az ügyvéddel, illetve a közvetlen a Társaság szándékát demonstráló peren kívüli, avagy peres eljárással való „fenyegetettség” jobban kényszeríti a tartozó ügyfeleket a követelés megfizetésére. A fizetési felszólítás mintája honlapunkon megtalálható . A felszólító levélben az ügyvédi iroda letéti bankszámláját jelöltem meg, ami lehetővé teszi a követelések befolyásának közvetlen ellenőrzését, és nem veszi igénybe Társaságuk könyvelési osztályának erőforrásait. A letéti számla alakulásáról, illetve a Társaságukat érintő részeiről a megállapítandó elszámolási periódusok esedékességekor természetesen beszámoló készül, illetve a befolyt összegeket Társaságuk részére átutaljuk. Természetesen van mód Társaságuk bankszámlájának megjelölésre, ez esetben a befolyt összegekről azonnali értesítést kérünk, elkerülendő a kétszeres behajtással járó költségeket és kényelmetlenségeket. Amennyiben a felszólító levélre nem érkezik válasz, illetve a követelés nem folyik be a megjelölt bankszámlára, a követelést un. fizetési meghagyásos eljárás keretén belül érdemes, illetve 1.000.000,- forint alatt kötelező, érvényesíteni. Az eljárás díja a követelés 3%-a, minimum 5.000,- forint, ügyvédi költségként a követelés 2,5%-a+ÁFA, minimum 5.000,- forint +ÁFA állítható be. A fizetési meghagyásos eljárás lényege, hogy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező közjegyző egy erre a célra létesített űrlapot küld meg a kötelezettnek a jogosulti követelés fennálltáról, illetve annak bizonyítékairól. Abban az esetben, ha a kötelezett a közjegyző megkeresésére, a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, tehát annak nem mond ellent, a követelés végrehajtható lesz. Vonatkozó jogszabályok:

• a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 24. §, 313-323. §§
• a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39-42 §§.
• a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3 §.

Amennyiben a kötelezett ellentmondást nem terjeszt elő, az összes követelésre vetítve az esetek 20%-ában ki is fizeti a tőkét, a kamatokat és az eljárás illetékét Amennyiben azt nem teszi meg, és ismert a bankszámlája, inkasszót lehet arra vezetni, és így folyik be a követelés. Inkasszó útján az összes követelésre vetítve az esetek 10-15%-ában sikerül beszedni a tőkét, a kamatokat és az eljárás illetékét Eredménytelen inkasszó esetén nyílik lehetőség a bírósági végrehajtás igénybevételére. Abban az esetben, ha a kötelezett a fizetési meghagyásnak ellentmond, az eljárás perré alakul, az eljárási illetéket a követelés 6%-ára, de minimum 7.000,- forintra kell kiegészíteni. Vonatkozó jogszabályok:

• a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39-42 §§.
• a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §.

A bírósági eljárás kétfokú, az elsőfokú ítélet ellen van helye fellebbezésnek, melynek illetéke megegyezik az alapeljárás illetékével. A bírósági eljárás végén jogerős ítélet születik, mely után nyílik lehetőség az inkasszóra, illetve a bírósági végrehajtás igénybevételére. A jogerős ítélet alapján ún. végrehajtási lapot kell kiállítani, melyen le kell róni a követelés 1%, de legalább 3000 forint, legfeljebb 150 000 forint, ha a végrehajtás foganatosítása a fővárosi bírósági, illetőleg a megyei bírósági végrehajtó feladatkörébe tartozik, 3%, de legalább 8000 forint, legfeljebb 450 000 forint illetéket. Ügyvédi költségként pedig ha végrehajtás foganatosítása során egy adott végrehajtási cselekménynél való közreműködés munkadíja a végrehajtási ügyérték 1%-a, de legalább 1000 Ft. Ha az ügyvéd a végrehajtás foganatosítása során több végrehajtási cselekménynél működött közre, a munkadíj valamennyi közreműködésért együttesen a végrehajtási ügyérték 3%-át nem haladhatja meg. Ilyenkor is irányadó azonban az (1) bekezdésnek az a rendelkezése, amely szerint minden egyes végrehajtási cselekménynél való közreműködésért legalább 1000 Ft munkadíj állítható be. A Bíróság a végrehajtási lapot megküldi a területileg illetékes végrehajtónak, aki lefolytatja a végrehajtási eljárást. A végrehajtó eljárása során a végrehajtást kérőnek kell megelőlegezni a végrehajtási költségeket, amely mindig a követelés összegétől és a felhalmozott költségek és kamatok mértékétől függ. Vonatkozó jogszabályok:

• az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 42 § (1) e).
• a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Törvény
• a bírósági végrehajtási eljárásban közreműködő jogi képviselő díjazásáról szóló 12/1994. (IX. 8.) IM rendelet
• a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet

A követelések érvényesítésével kapcsolatban ki kívánom emelni, hogy az eddig jelezett költségeket, illetékeket az adósnak meg kell fizetnie, tehát abban az esetben, ha a követelésre van fedezet, ezek megtérülnek. Az ügyvédi közreműködés díja aszerint alakul, hogy mekkora a követelés összege, illetve milyen szakban kerül sor annak kifizetésére.

• Amennyiben az adós az ügyvédi felszólító levél hatására fizet, a munkadíj a behajtott követelés 2%-a + ÁFA.
• Amennyiben az adós a nem peres eljárás hatására fizet, a munkadíj a behajtott követelés 2,5%-a + ÁFA, de minimum 5000,- Ft + ÁFA.
• Amennyiben az adós a peres, illetve a végrehajtási eljárás hatására fizet, a munkadíj a behajtott követelés 5%-a + ÁFA, de minimum 10.000,- Ft + ÁFA.

Az ügyvédi megbízási díj az eljárások jogerőre emelkedésekor, illetve a közvetlenül, felszólító levél hatására befolyt összegek kézhezvételekor esedékes.

Feltöltés alatt...

Feltöltés alatt...